„A vendéglátás összetett, komplex tevékenység, melynek kapcsán kül- és belföldi vendéget látunk el étellel, itallal, szállásukról gondoskodunk és kulturált szórakozási igényeit elégítjük ki.”

Brillat Savarin szerint: „Meghívni valakit annyi, mint felelősséget vállalni vendégünk jólétéről mindaddig, míg fedelünk alatt marad.”

Érvényesül a multiplikátor-hatás

A nemzetgazdaság számra valutabevételt (bármely ország fizetőeszköze) jelent

Munkahelyet teremt

Növeli az infrastruktúrát                                                                        

Más gazdasági szektorra is fejlesztőileg hat

Növeli az állami költségvetés bevételét

Szolgáltatás: A szolgáltatások nyújtása szorosan kapcsolódik az áruforgalmi feladathoz, de gazdaságilag fontos különbség, hogy még az áruforgalmi tevékenység végzéséhez nyersanyagra, árura van szükség, addig a szolgáltatás nem jár nyersanyag felhasználással. A szolgáltatások biztosítása során a vendéglátósok nem használnak fel alapanyagokat, nyersanyagokat, nem kell hozzá sör, bor, élesztő. Ilyenkor azokat a kényelmi feltételeket szervezzük meg, amelyre a vendégnek igény van. A szolgáltatás tehát egy olyan tevékenység, amellyel a vendégek kényelmét, jó közérzetét biztosítjuk.

Áruforgalmi tevékenység: Az áruforgalmi tevékenység azt jelenti, hogy a vendéglátós beszerzi az árut, amit a szakosított előkészítés után különböző hőtechnológiai eljárással fogyasztásra késztermékké alakít át.

Ezt követően a vendéglátó üzletek széles és színes üzlethálózatában eladja, értékesíti.

- a már meglévő árukészlet nagysága,

- a várható forgalom, az esetlegesen felvett rendezvények,

- az áruk eltarthatósági ideje

- a szállítási idő gyakorisága,

- a raktározási kapacitás,

- az üzlet jellege (csárda, panzió, nemzetközi szállodalánchoz tartozó színvonalas szálloda),

- szezonalitás, idényszerűség,

- az üzlet színvonala,

- az áru utánpótlási idő,

- a vállalkozás pénzügyi kondíciói, azaz, hogy mennyi pénzt kíván áruban tartani,

- a vendégkör összetétele,

- célszerű váratlan eseményekre számolva egy biztonsági tartalékra is gondolni.

A vendéglátó szakmában a szakosított raktározás azt jelenti, hogy a hasonló tulajdonságú nyersanyagokat, például a húsokat más jellegű áruktól elkülönülten, elszeparáltan kell tárolni.

-          Húsdaráló

-          Egyetemes konyhagép

-          Kutter, gyorsvágó

-          Elektromos csontfűrész

-          Hússzövőgép

-          Hús szeletelő gép

-          A tűzhelyek

-          A főzőzsámolyok

-          A főzőüstök

-          A sütőserpenyők

-          A gőzfőzőszekrények

-          A sütők

-          A konvetomat

-          Mikrohullámú készülék

Rántás: A rántás tulajdonképpen zsiradékban pirított általában búzaliszt, amit az étel jellegétől függően világosra, zsemleszínűre, vagy barnára pirítunk. Ha kellő színűre pirult a liszt, akkor rendszerint vízzel, de más folyadékkal is fel lehet hígítani, úgy, hogy habverővel közben csomómentesre keverjük. Ezt követően a sűrítendő ételből teszünk a rántáshoz –ezt hívjuk hő kiegyenlítésnek-majd szűrőn keresztül a sűrítendő ételhez öntjük úgy a rántást, hogy nagy láng legyen addig, amíg fel nem forr az étel a sűrítendő anyaggal együtt. 

Az étel neve, ami rántással készül:

A javító tanár belátása szerint.

Habarás: A habarás tulajdonképpen liszt és folyadék, ami tej, tejszín, tejföl vagy joghurt is lehet. Készítésénél vigyázzunk arra, hogy a lisztet csomómentesen keverjük el a folyadékkal, amit a gyakorlatban úgy tudunk legkönnyebben elérni, hogy a kívánt mennyiségű lisztet először kevés vízzel keverjük csomómentesre. Ekkor öntjük hozzá a többi folyadékot, újra elkeverjük, és a hőkiegyenlítés elvével szűrőn keresztül a forró folyadékhoz öntjük a habarást. Folyamatosan keverni kell, itt is vigyázzunk, ki ne fusson az edényből, jól ki kell forralni, hogy a liszt íz kiforrjon belőle.

Francia szerviz alapszabálya, hogy mindig a vendég szed magának, a szakács által tálra szedett tálból. Ennek is két fajtája ismeretes. A francia I és a francia II.

Francia I: a szakács itt is tálra tálalja az ételt, a pincér a vendég bal oldalára állva bemutatja, majd a magával vitt szerviz eszközt a tálra helyezve megkéri a vendéget, hogy szedjen magának. Ezt a felszolgálási módot akkor szokták alkalmazni, ha megfelelő gasztronómiai kultúrával rendelkező vendégeknek szolgálnak fel.

Francia II: a szakács itt is tálra tálalja az ételt, és a bemutatás után a vendég asztalára helyezi (jobb oldalról) a tálat úgy, hogy a vendégek mindannyian szedni tudjanak maguknak. Itt sem szabad elfeledkezni a kellő számú szerviz eszközről.

A csárda a vendéglő speciális formája. A városokon, falvakon kívüli területen találhatóak, elsősorban országutak mentén. Ősi magyar üzletforma. Parasztház-szerű kialakítás, szalmatető vagy nádból készült tetőszerkezet jellemzi, gyakran veranda, tornác kialakítás is látható. Kínálatában a magyaros, népies, tájjellegű ételek dominálnak. Az ételek választéka viszonylag szűk. Az italválasztéka a magyar italfogyasztást tükrözi. Szolgáltatására jellemző a népzene vagy a cigányzene. Berendezései egyszerű, népies jellegűek, elsősorban fabútorokból, gyalult lócák, kecskelábú asztalokból állnak. Díszítőelemként cserépkancsókat, fafaragásokat, szőttes abroszokat, búbos kemencét alkalmaznak.

• Adagonkénti kiszerelésű, teljes kiőrlésű kenyér, kétszersült, vagy zsemle
• Adagonként csomagolt körülbelül 20 grammnyi vaj
• Vákuumcsomagolású felvágott vagy szalámi
• Szinte mindig kínálnak lekvárt, illetve mézet, ami kerek vagy négyszögletű műanyagdobozkában, könnyen nyitható fedővel van ellátva
• Valamilyen gyümölcs vagy zöldség lé tetrapack csomagolásban, 2-4 dl ennyiségben
• Ne feledkezzünk meg szalvétáról és műanyag késről sem, amivel a vendég könnyen és higiénikusan el tudja fogyasztani a reggelit!

Az üzlet bejárata előtt gyakran láthatja kiírva egy fekete táblán a vendég a napi menüt. Bár sokszor előfordul, hogy nehéz a vendégnek elolvasnia az oda írtakat, itt megjegyezzük, hogy akkor járunk el helyesen, ha szépen, tagoltan, olvashatóan írjuk fel a táblára a kínálatot. Nemcsak a termék, az eladnivaló nevét, hanem az árat is gyakran felírták.

Napjainkban egyre több vállalkozás hirdet on-line módon. Elég a facebook-ra vagy egyéb portálra gondolni. Ez azért lehet előnyös, mert sok olyan információt is tudunk a vendéggel közölni, amit egy másik választékközlő eszközön nem. Ilyen például egy fénykép, vagy információ a csomagolásról, a házhoz szállításról vagy a fizetés módjáról. Ennek az a hátránya, hogy csak azokhoz a vendégekhez jut el, akik az internetet alkalmazzák.

Gyakran színes kivitelben készül, hogy a gyermekek figyelmét felhívják az üzletben kínált kimondottan a gyermekek részére készített választékra. A vendéglátás szakemberei tudják, hogy azok a gyerekek lesznek a jövő vendégei, akik most a szüleikkel gyakran járnak a vendéglátó-ipari üzletekbe. Ezen az étlapon, az itt kínált választékban a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelően elnevezett ételek találhatók. Szívesebben eszi a gyerek a mesehősökről, rajzfilm figurákról elnevezett ételeket, mint például , Micimackó kedvence, Törpilla levese, Malacka pecsenyéje, vagy Harry Potter tányérja.

Az árubeszerzési munkában érvényesül a 6 M elv, ami azt jelenti, a vendéglátó ipari vállalkozások mindig szem előtt tartják árubeszerzési munkájuk során a következőket:

1. Legyen megfelelő alapanyag

2. Legyen az alapanyag megfelelő mennyiségű és minőségű

3. A szállítás mindig a megfelelő helyre, üzemegységbe történjék

4. Nem mindegy, hogy milyen időpontban, mikorra érkezik az áru, azaz megfelelő időben érkezzen

5. Legyen megfelelő az áru ára, legjobb, ha értékarányos

6. Mindig álljon rendelkezésre megfelelő információ is.

a) mennyiségileg

b) minőségileg

c) érték szerint

A „just in time” elv azt jelenti, hogy éppen időben csak akkor célszerű és ésszerű az árut megrendelni és beszerezni, amikor az már felhasználásra is kerül. Ez azért jó megoldás mert nem kell a vállalkozásnak a raktározással időt és fáradtságot pazarolni. Ezen kívül az áru raktározásakor és tárolásakor felmerülő minőségi károsodás is kiküszöbölhető.

Ennek helye a külön az erre a célra kialakított tojás-előkészítő

A tojás-előkészítés legfontosabb szempontjai:
Felhasználás ellőtt meg kell győződni a tojás minőségéről, úgy hogy a rápecsételt minőség-megőrzési időt ellenőrizzük.
A tisztítási és fertőtlenítési műveletet közvetlenül a felhasználás előtt kell elvégezni.
A szárazon nem tisztítható szennyeződéseket mosással, áztatással fel kell lazítani, majd kefével dörzsöléssel eltávolítani.
A repedt és törött héjú tojást nem szabad sem tárolni, sem felhasználni.
A fertőtlenítést 2%-os hipo-oldatban kell végezni úgy, hogy ebben a fertőtlenítős oldatban tartjuk a tojást. A 2%-os hipo-oldat azt jelenti, hogy 10 liter vízhez 2dl hipot kell önteni.
Az áztatás után alaposan folyóvízzel le kell öblíteni a tojásokat.
A fertőtlenített tojásokat az eredeti tojástartóba visszatenni szigorúan tilos.
A lefertőtlenített tojásokat közvetlenül a felhasználás előtt 40 °C -os folyóvízzel le kell öblíteni.

Hogyan kell feltörni a tojásokat?

A tojások felhasználása csak úgy történhet, hogy egyesével, külön csészébe kell felütni, és csak akkor szabad a többihez adni, ha érzékszervileg meggyőződtünk arról, hogy semmi rendellenesség nincs.
A feltört tojást három órán belül fel kell használni, de addig is 0-5°C között kell tárolni.