Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH)

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) központi hivatal.

2007. szeptember 1-jétöl a közigazgatási hivatalok szakigazgatási szerveiként működő Fogyasztóvédelmi Felügyelőségek, valamint a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség általános jogutódja.

Önállóan gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv, melyet főigazgató vezet. Az NFH székhelye Budapest.

-           Az NFH tevékenységi köre: Felügyelni a fogyasztóvédelmi törvények betartását.

-           Közreműködik a fogyasztóvédelmi politika kidolgozásában, figyelemmel kíséri ennek érvényesülését, valamint véleményezi a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogszabálytervezeteket.

-           Piacfelügyeleti feladatokat lát el: ellenőrzi az áruk forgalmazására és a szolgáltatások nyújtására vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások megtartását, valamint irányítja a termékbiztonság ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.

-           Kommunikációs feladatokat lát el: a fogyasztói jogokat ismerteti kiadványokat jelentet meg, segítve a hétköznapi emberek jogainak érvényesülését, információval látja el a lakosságot, termék-összehasonlító vizsgálatokat végeztet.

-           Szakmai segítséget nyújt a fogyasztói érdekek képviseletet ellátó társadalmi szervezetek tevékenységéhez és a fogyasztók oktatásához.

-           Módszertani segédanyagokat készít a Helyi Önkormányzatok fogyasztóvédelmi tevékeny-ségének elősegítése és egységessé tétele érdekében.

Ellenőrzési szempontok az idegenforgalomban:

-          Dokumentumok vizsgálata: (pl. működési engedély, szakhatósági hozzájárulások, étlap-, itallap tartalma, vásárlók könyve, HACCP dokumentumok, áruk eredetét igazoló számlák stb.)

-          Képesítési előírások ellenőrzése: (pl. a dolgozok végzettséget igazoló bizonyítványok)

-          Tájékoztatási kötelezettség: (pl. a kategóriába sorolás, ártájékoztatás megoldása, panaszfórumok közlése, nyitvatartási idő kifüggesztése, üzemeltető adatainak közlése, dohányzási lehetőség, stb.)

-          Reklámfelügyeleti tevékenység: (pl. az egyes reklámozási tilalmi szabályok betartásának kontrollja)·

-          Bizonylati fegyelem megtartása: (pl. a bizonylati rendben leírtak szerint dokumentálják-e az üzlet gazdasági tevékenységét.)

-          Utazási szerződések tartalma, azok betartása

Az ellenőrzés jellemzői:

-          Az ellenőrzés hivatalból és kérelemre indulhat. (pl. bejelentés alapján)

-          A fogyasztóvédelmi hatósági ellenőrzések jelentős részénél nem történik előzetes kiértesítés. Lényege éppen a váratlanság hatásában rejlik.

-          Az ellenőrzés lehet általános-, témavizsgálat, cél- és utóellenőrzés.

-          Az ellenőröknek közölniük kell, hogy milyen ellenőrzési céllal érkeztek.

-          Lehetőség van arra, hogy több hatóság együttesen végezzen ellenőrzést.

-          A hálózati ellenőrzés mintegy 40%-a próbavásárlással kezdődik.

 

Az NFH eljárási lehetőségei

-          Az NFH határozatban rendelheti el a hiányosság felszámolását.

-          Helyszíni bírságot szabhat ki.

-          Szankciós eljárást kezdeményezhet:

-          (pl. szabálysértési eljárást, fogyasztóvédelmi bírságot, minőségvédelmi bírságot, valamint reklámfelügyeleti bírságot róhat ki)

-          Korlátozhatja, vagy felfüggesztheti az egység üzemelését.

-          Elrendelheti a termék forgalmazásának megszüntetését vagy korlátozását.

Vásárlók könyve:

A Vásárlók könyve A/4 méretű nyomtatott füzet, melynek a fedőlapjára nagy betűkkel van rányomtatva a neve, és Vásárlók Könyvére vonatkozó törvény néhány passzusa.

Jól látható helyre kell kifüggeszteni, a bejegyzések lehetősége miatt kötelező tollat is biztosítani hozzá. A könyvborítót a helyi jegyző lepecsételi, nemzeti színű fonallal, valamint aláírásával hitelesíti. A nyomtatvány 25, sorszámozott, hárompéldányos oldalból áll, de figyelem, a kitöltés után nem az első, hanem a második lapot kell kitépni és a vendégnek vagy a vevőnek eltenni.

A könyv borítóján található pontos szöveg:

"A Kormány 4/1997/I.22. Kormányrendelete az üzlet működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről.

A bejelentés első példányát az üzlet vezetője, a vállalat, szövetkezet vezetője a magánkereskedő a Polgármesteri Hivatal illetékes szervének továbbítja.

A vásárló írásbeli panaszát - két példányban a jegyző által hitelesített számozott oldalú - vásárlók könyvben teheti meg. A Vásárlók Könyvét köteles a vendéglátó jól látható és hozzáférhető helyen elhelyezni.

Az Üzletben a vásárlót jól láthatóan és olvashatóan tájékoztatni kell arról, hogy a panaszával a jegyzőhöz és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz is fordulhat. A tájékoztatón fel kell tüntetni e hatóságok címét és telefonszámát is.

A jegyző a fogyasztóvédelmi felügyelőségek két évre visszamenőleg vizsgálhatják a vásárlók könyvébe tett bejegyzéseket.

Az üzlet vezetője köteles gondoskodni, hogy a Vásárlók Könyve mellett állandóan használható írószer legyen.

Ez a zsineggel lezárt, lepecsételt vásárlók könyve 25X3 lapot tartalmaz.

A Vásárlók Könyvét kötelező minden üzletben feltűnő helyre kihelyezni.

A szállodák esetében a recepción található, ha nem kerül elhelyezésre az már önmagában is törvénysértésnek minősül.

A bejegyzés után a szolgáltatónak kötelessége a panaszt kivizsgálni és a vizsgálat eredményéről 30 napon belül értesíteni kell a bejegyzést készítő vendéget vagy vevőt.Amennyiben nem történik meg a kivizsgálás, akkor az illetékes Fogyasztóvédelmi

Hatósághoz kerül az ügy, a szolgáltató pedig akár 100 000 Ft bírsággal is sújtható.

Jegyzőkönyvek:

A hatóságok vizsgálatuk alakalmával jegyzőkönyveket készítenek, a helyszínen tapasztaltakról. Az ellenőrzés megállapításait minden esetben írásba kell foglalni azért, mert ez szolgál alapjául minden további intézkedésnek

Jellemzői: 3 részre tagolható:

Bevezető rész: ellenőrzött vállalkozás megnevezése, székhelye, készítés helye, ellenőrzés célja, tárgya, az ellenőrzött időszak, ellenőrzés ideje, ellenőrzést végrehajtó szerv megnevezése, ellenőrzést végrehajtók neve és beosztása, az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazást

Kifejtő rész : Itt kerülnek ismertetésre az ellenőrzési programban meghatározott ellenőrzési feladatok végrehajtása során tapasztaltak, személyi felelősség, mulasztások alapjául szolgáló okok, felelősként megjelölt személyek neve, beosztása

Befejező rész: Az összefoglaló következtetéseket és javaslatokat, a készítés időpontját, az ellenőrzést végzők aláírását, valamint a záradékot tartalmazza.

Ellenőrök neve, aláírása, ellenőrzött vállalkozás vezetőjének aláírása.

· Záradékok:

-          megismerési záradék: igazolja, hogy a jegyzőkönyv tartalmat az ellenőrzött személy is megismerte

-          intézkedési záradék, milyen intézkedésre került sor

-          felelősségi záradék: a felelősök megismertek a jegyzőkönyv tartalmat és az észrevételeket

A Békéltető Testületek a területileg illetékes Kereskedelmi és Iparkamarák mellett működnek. A fogyasztóvédelemről szóló törvény teremtette meg 1999-től a Békéltető Testületek létrehozásának lehetőségét. Szerepük a fogyasztói jogviták bíróságon kívüli rendezése, a fogyasztók számára biztosítja a saját jogaik gyors, olcsó és egyszerű érvényesítését. A tagjaik a fogyasztói társadalmi szervezetek és a gazdasági kamarák által egyenlő arányban delegált tagokból szerveződnek. A Békéltető Testületekre ruházták át a jogszabályok a szavatossági és a jótállási jogok érvényesítését.

Nagyon fontos fogyasztóvédelmi intézményről van szó, napjainkban ez az egyedüli lehetőség áll a fogyasztók rendelkezésére fogyasztói jogvitáik bírósági eljáráson kívüli rendezésére.

Működésük:

A panaszt tevő fogyasztó és a szolgáltató képviselőjét leültetik a Békéltető Testület tagjai, hogy közösen próbálják megoldani a vitás kérdéseket. Mindkét fél elmondhatja az őt ért sérelmet, illetve azt is milyen megoldást szeretne. A kívülállók segítenek, hogy eredményes legyen a beszélgetés és mindkét fél érdekei érvényesüljenek. Eredményesebben működhetnek, mint a bíróságok, hiszen itt a megegyezésben rögzített feltételeket kell teljesíteni.

A megegyezéskor pedig mindenki azt vállalja, amit teljesíteni is tud.

Vitaterületek, jogköreik:

1. Minőségi, biztonsági, szavatossági, jótállási viták (pl.: nem megfelelő minőségű étel kerül felszolgálásra és a mennyiség is kevés)

2. Termékfelelősségnek nevezett szabályokkal kapcsolatos jogviták (a gyártási hibás termékek kárt okozhatnak)

3. Szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos jogviták. Fontos tudni, hogy a Békéltető Testület nem járhat el olyan jogvitákban, amelyek tekintetében valamely jogszabály egy másik szervet, szervezetet, hatóságot ruház fel eljárási jogosultsággal. Minden fogyasztó a lakóhelye szerint illetékes Testülethez fordulhat, melynek illetékességi területe egy-egy megyére terjed ki. Minden megyében és Budapesten működik egy-egy Békéltető testület.

Az Európai Unió közösségi fogyasztóügyi politikája egyre inkább központi szerepet tölt be.

Célja, hogy minden egyes tagországban egyformán biztonságosak és kiszámíthatóak legyenek a szolgáltatások a fogyasztók érdekében. Szeretnék visszaszorítani a tisztességtelen piaci magatartást folytató kereskedőket, gyártókat, forgalmazókat és szolgáltatást végzőket. Nagyon fontos az egységes fellépés, hiszen az Unió alapelveiben az egyenlő elbírálást és bánásmódot érvényesíti.

Az Unió megfogalmazott olyan irányelveket, melyek alkalmazása a tagokra is érvényes, ezek a következőek: a tisztességtelen kereskedelmi módszerekről szóló irányelv (UCP), a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet (CPC) , az Európai Fogyasztói Központok (ECC) hálózat létrehozása is jelent egyfajta bizalomnövekedést a fogyasztók számára