A tűzvédelmi oktatás célja, dokumentálása:

A munkavállalóknak meg kell ismerniük a munkahely tűzvédelmi jellemzőit, a munkafolyamatok és az áruk tűzveszélyességét, a tűzjelzés módját, a tűz esetén követendő feladatokat, a rendelkezésre álló tűzoltó felszerelések helyes használatát, a munkahelyi Tűzvédelmi szabályzat előírásait. Az oktatáson a munkahelyre vonatkozó tűzvédelmi besorolást meg kell határozni, a tűzriadó- tervről tájékoztatni kell a munkavállalókat. A tűzvédelmi szabályzatot tűzvédelmi szakemberrel kell elkészíttetni.

A tűzvédelmi szabályzatnak tartalmaznia kell (30/1996. (XII. 6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről):

-          a tűzvédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatait és kötelezettségeit;

-          a létesítmény, építmények, tűzszakaszok, illetőleg a helyiségek, szabadterek, veszélyességi övezetek tűzveszélyességi osztályba sorolását és az azokra vonatkozó eseti tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat;

-          a tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat;

-          a tűzvédelmi oktatással kapcsolatos feladatokat és a munkavállalókra vonatkozó tűzvédelmi képesítési követelményeket;

-          a munkavállalóknak a tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos feladatait

A Tűzvédelmi Szabályzat mellékleteként Tűzriadó Tervet kell készíteni:

-          az „A"-„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekre

-          a művelődési, oktatási, egészségügyi és szociális létesítményekre

-          azokra a létesítményekre, amelyekben egy tűzszakaszon belül több mint 300 fő tartózkodhat

-          kereskedelmi szálláshelyre

-          az olyan időszakos vagy állandó jelleggel üzemelő zenés szórakozóhelyekre, ahol egy időben 50 főnél több személy tartózkodhat

A Tűzriadó Tervnek tartalmaznia kell:

-          a tűzjelzés módját;

-          a tűzoltóság, valamint a létesítményben tartózkodók riasztási rendjét, a létesítmény elhagyásának módját;

-          a tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit (tűzvédelmi berendezés kezelése, tűzoltás és mentés, rendfenntartás, technológiai folyamat leállítása, áramtalanítás, stb.);

-          a főbb veszélyforrások megnevezését (utalással a védekezési szabályokra);

-          a létesítmény helyszínrajzát, szükség szerint szintenkénti alaprajzait a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök), központi elzárók (kapcsolók) és a vízszerzési helyek megjelölésével

A tűzriadó tervet évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell, ezt hívják tűzriadó gyakorlatnak.

A tűzvédelmi oktatás célja tehát a tűzvédelmi szabályok megismertetése és annak dokumentálása, ami kiterjed a munkavállalókra és a gazdálkodó tevékenységet végzővel kapcsolatba kerülőkre (pl. tanulókra, szállóvendégekre, bérlőkre) is. Az oktatás gyakoriságát a Tűzvédelmi Szabályzat tartalma határozza meg.

Tűzvédelmi oktatás típusai:

-          előzetes: tűzvédelemmel kapcsolatban a jogszabályok által biztosított jogokat és kötelezettségeket, belső előírásokat, utasítások dolgozókra vonatkozó rendelkezéseit, a biztonságos munkavégzés tűzvédelmi vonatkozásait, a dolgozók munkájával, munkahelyével összefüggő ártalmak, veszélyek elhárításának módját, az alkalmazott anyagok, eszközök tűzvédelmi jellemzőit és a tűzvédelmi, elsősegély nyújtási ismereteket sajátítják el az oktatottak. Általában évente egyszer tartják, de új dolgozónak minden esetben meg kell tartani még a munkába állás előtt.

-          rendkívüli: tűzesetet követően, munkahely, vagy munkakör megváltozásakor, új munkaeszköz üzembe helyezésekor, munkaeszköz átalakításakor, új technológia bevezetésekor szokták tartani, kizárólag a megváltozott körülményekhez igazodó ismerettartalommal.

Az oktatás megtörténtét oktatási naplóban szokták rögzíteni. A naplóban fel kell tüntetni legalább az oktatás helyét, idejét, az oktatás tárgyát, az oktatásra kötelezettek létszámát és az oktatáson megjelentek létszámát, az oktató nevét az oktatottak nevét, aláírását. A tűzriadó gyakorlat tapasztalatait szintén írásban összegezni kell. Itt a gyakorlat időpontja és helye mellett célszerű kitérni a tűzriadó terv végrehajtása során tapasztalt hibákra, az eredményességre, az épületben tartózkodók riasztására, az épület kiürítéséhez szükséges időre. A gyakorlat nagyon tanulságos lehet és rávilágíthat az esetleges hibákra, amelyeket kikell küszöbölni.

Tűzveszélyességi osztályba sorolás

A tűzvédelmi rendelkezések megállapítása és alkalmazása szempontjából az anyagokat, tevékenységeket, helyiségeket, továbbá az épületeket, létesítményeket tűzveszélyességi osztályokba kell sorolni.

 Az osztályba sorolás eredménye meghatározó lehet a további előírások (szabályozás, létesítési és használati követelmények, oltási feltételek, oktatás) figyelembevételéhez. A tűzveszélyességi osztályba sorolást tűzvédelmi szakemberrel kell végeztetni.

Tűzveszélyességi osztályok:

-          „A” – fokozottan tűz- és robbanásveszélyes,

-          „B” – tűz- és robbanásveszély,

-          „C” – tűzveszélyes,

-          „D” – mérsékelten tűzveszélyes,

-          „E” – nem tűzveszélyes.

Melyek a munkahelyek jellemző veszélyforrásai tűzvédelmi szempontból?

-          tűzveszélyes áruk gondatlan tárolása

-          elektromos eszközök meghibásodásából, szakszerűtlen kezeléséből adódó tüzek

-          dohányzás tiltott helyen

-          gázüzemű eszközök szakszerűtlen kezelése

-          szakszerűtlen tűzveszélyes tevékenység

Tűzveszélyességi szempontból különösen veszélyes területek a vendéglátásban:

Gázzal működő berendezések használata: a gázüzemű sütők, főzőlapok, zsámolyok, rostsütők használati utasításait szigorúan be kell tartani, ebből következően a szelepeket folyamatosan ellenőrizni kell. Ügyelni kell a szellőztetéssel, nehogy a nagy huzat kioltsa a lángot. Műszakzáráskor el kell zárni a főcsapot.

Elektromos berendezések használata: a vezetékeknek, izzóknak kifogástalan állapotban kell lenniük. Tilos fűtőberendezésekre, hősugárzókra gyúlékony anyagot tenni és elektromos motorral működő berendezés mellé sem tehetünk éghető anyagot.

Műszakzáráskor az elektromos hálózatot feszültségmentesíteni kell.

Raktározás: fokozottan kiemelt terület, mert a raktárakba nem járunk be olyan sűrűn, mint például a konyhába, tehát lehetséges, hogy túl későn vesszük észre a tüzet.

Éppen ezért nagy figyelmet érdemel a szakmai szempontból is korrekt tárolás, hiszen a legtöbb áru papír vagy karton csomagolóanyagban van, amely fokozottan tűzveszélyes. Kiemelt figyelmet érdemel még a vendéglátásba a tisztítószerek raktára, hiszen itt fordulhatnak elő fokozottan veszélyes kémiai anyagok ( aerosolos spay-k, gyújtófolyadékok grillezéshez, cséving paszta).

Tűzrendészeti előírások a vendéglátásban

Bejáratok-kijáratok, közlekedési utak, vészkijáratok: a vendéglátó üzletben minden helyiséget kifelé nyíló ajtóval látnak el. Szabad utat kell hagyni a kijáratokhoz, tűzoltó  készülékekhez, a gáz főelzáró csapjához, az elektromos berendezések főkapcsolójához és a vészkijárathoz. A vészkijáratot jól láthatóan jelezni is kell.

Hogyan jelzik a tüzet?

-          Élőszóval: kiáltással

-          Elektromos hangjelzés: sziréna vagy szaggatott csengőszó

A tűzoltás lehetőségei :

-          oltóvíz-ellátás céljára létesített tűzcsapok,

-          tűzoltó készülékek (por, hab, szén-dioxid)

Tűz esetén tanúsítandó magatartás, alkalmazható oltóanyagok:

Ha munkahelyünkön tűz keletkezik, akkor a tűzoltóság egyidejű értesítése mellett meg kell kezdenünk az oltást. Az elektromos berendezéseket áramtalanítani kell, a főkapcsolót ki kell kapcsolni, el kell zárni a gáz főcsapját. Tűzoltásra többféle kézi tűzoltó készüléket használhatunk:

- A gázzal oltó kézi tűzoltó készülék használatakor a szelepkereket balra kell fordítani és a sugarakat a tűz fészkére irányítani. A készülék szakaszosan működik, tehát szükség szerint nyitható, illetve zárható. A gázzal oltó készüléket egységesen sárga színű jelzősávval látják el. Elektromos tüzet, illetve elektromos berendezés által okozott tüzet kizárólag ilyen készülékkel szabad elfojtani. Vízzel oltani életveszélyes!

- A porral oltó kézi tűzoltó készüléket működtetésekor úgy kell tartani, hogy a lövőke alul legyen. A készüléket a szénsavpalack kerekének lassú balra forgatásával hozzuk működésbe. A szerkezet nyitásakor a szénsavpalackból széndioxid áramlik a portartályba és ez az oltópor a lövőkén keresztül a szabadba szórja. A készüléket a tartály palástján körbefutó zöld színű sávval jelölik meg.

- A szénsavhóval oltó tűzoltó készülék töltete cseppfolyós szénsav. A nyitószerkezetet biztosítószeleppel látják el, használatba vételkor a nyitókereket hirtelen kell megnyitni. A készüléket teljes egészében szürkére festik, és a közepét CO2 jelzéssel látják el.

A tűz bejelentése:

-          Telefonnal (105)

-          Tűzjelző berendezéssel, amely automatikusan jelzi a tüzet a tűzoltó hatóság felé

Aki tüzet észlel vagy a tűz kialakulásának veszélyét látja, köteles haladéktalanul jelezni a tűzoltóságnak. A tűzjelzés díjtalan, más hívásokkal szemben elsőbbséget élvez.

A vendéglátó üzletekben a fővonalú telefonok mellett jól látható helyre ki kell tenni a tűzoltóság, a mentők (104) és a rendőrség (107) hívószámait.