Mielőtt az ajtót kinyitjuk a vendég előtt a szálláshelyi vendéglátónak számos teendőt kell elvégeznie. Ezek a feladatok alapvetően attól függnek, hogy annál a vendéglátó vállalkozásnál, ahol dolgozunk, milyen szokások, milyen bevált módszerek és milyen rendszerek vannak. Egy betanított szálláshelyi vendéglátónak először ezeket kell megismerni, elsajátítani és megtanulni. Ezt követően a napi munka során be is kell bizonyítani, hogy nem csak megismerte, hanem alkalmazni is tudja a megszerzett ismereteket.

Íratlan szabály, hogy munkakezdés előtt a dolgozók legalább egy negyed órával meg kell jelennie munkavégzésre képes állapotban a kijelölt munkaterületükön. Ez azt jelenti, hogy tetőtől talpig legyenek ápoltak, minden nap fürödjenek meg, a fogaikat rendszeresen mossák, a kezeiket is mindig ápolják. Nincs annál visszataszítóbb, ha egy vendéglátós körme alatt fekete csíkok húzódnak, ami az jelezheti, hogy az étel, ital, amit az üzletben kap a vendég, sok kívánnivalót hagy maga után.

Itt jegyezzük meg, hogy az egészségtelenül hosszú körmök is – még ha ápoltak is – visszatetszést válthatnak ki a vendégből.

Mint az élet minden területén a mértékletességre, az arany középútra hívjuk fel a dolgozók figyelmét.

Elvárás, hogy az öltözetünk is tiszta, ápolt legyen – nem fontos a legutolsó divat szerint ruházkodni –, egy a lényeg, hogy a tisztaság és a gondozottság érzetét keltse.

A szakmai és egészségügyi előírások is meghatározzák, hogy a lábbeli más legyen a munkahelyen és más az utcán. A munkahelyen elengedhetetlen a zárt és csúszásmentes cipő. Ez legyen olyan, amely a balesetmentes munkavégzést lehetővé teszi. Az értékesítő térben a hölgyeknek megengedett az alacsonysarkú körömcipő, mely minden esetben fekete legyen, olyan, melyben a vendéglátós a teljes műszakot kényelmesen végig tudja dolgozni. Az igényes vendéglátós jellemzője, hogy a lábbelije mindig ki van boxolva, a sarka nincs lejárva.

A női dolgozók ügyeljenek arra is, hogy az őszi és téli hónapokban használt nylonharisnya soha ne legyen felszaladva. Ha mégis előfordulna, a náluk mindig lévő tartalékból azonnal cseréljék le!

A mértéktatást javasoljuk a blúzok mélységének megválasztásában is. Vigyázzanak arra, hogy a vendég felé ne legyen túlzottan kihívó a dekoltázs!

Örök kérdés, hogy mennyi ékszer legyen – gyűrű, nyaklánc, fülbevaló, karkötő – a felszolgálókon. Én személyesen találkoztam már olyan vendéggel, aki azt mondta:

„Nem jövök szívesen ide, mert ez felszolgáló már jól meglopta magát a vendégekből, de ha muszáj jönni, nem adok borravalót.”

Vigyázzunk arra, hogy ez ne legyen általános vélemény, ezért fogadjuk meg a szakma tradicionális elvárásait, miszerint a jegygyűrűn kívül a munkában ne viseljünk más ékszert. Nem beszélve arról, hogy a felszolgálómunka végzése közben beleakadhat a ládába, a rekeszbe a nyaklánc, a karkötő, a gyűrű, és ezzel balesetet szenvedhetünk.

Szólnunk kell még a hajviseletről is. Itt sem helyes a túl feltűnő festés és fazon. Törekedjünk színben is formában is az ízléses egyszerűségre!

Pincér öltözet (forrás: internet)

Kevés vendég veszi jó néven, ha az őt kiszolgáló pincér civil ruhában van. Elég gyakran látni, hogy farmerban és pólóban szolgálnak fel néhány vendéglátó üzletben. Javasoljuk a munkaruha megválasztásánál, hogy a vendégek véleményét vegyék figyelembe.

Előfordul, hogy egyen mellényük van az értékesítésben dolgozóknak, ami az üzlet emblémájával vagy logójával van hímezve. Ez azért előnyös, mert a vendég az együvé tartozást, az összetartozást érzékeli azon üzletben, ahol a dolgozókat „egyforma” ruhában látja.

Nagyon sok vendéglátó üzletben ma is szokás nem pusztán egyen mellényt viselni, hanem komplett egyenruhában dolgozni. Ez klasszikus értelemben sötét aljat – szoknyát vagy nadrágot – és fehér blúzt, inget jelent. Azok a vállalkozások, ahol nem a klasszikus fekete-fehér szín-összeállítású munkaruha van, ott elfogadott a cég által meghatározott bármilyen ruha, amely egységes képet tükröz.

Klasszikus kérdés, hogy milyen legyen a hölgyek szoknyájának hossza. Alapvető elvárás, hogy csinos, ápolt legyen a felszolgáló hölgy, de ne legyen magamutogató sem. Itt is a mértéktartásra és a jó ízlésre szeretnénk a hölgydolgozók figyelmét felhívni!

Számos esetben előfordul, hogy a munkahelyen valamiféle „baleset” éri a ruházatunkat. Például a blúzunkra fröccsen a kávé vagy egy pörkölt szaft, de egy igényes vendéglátós ilyen ruhában nem megy a vendég közelébe. Célszerű, hogy a munkahelyünkön mindig legyen nálunk váltásruha, mellyel elkerülhető az ápolatlanság látszata.