Íratlan szabály, hogy munkakezdés előtt a dolgozók legalább egy negyed órával meg kell jelennie munkavégzésre képes állapotban a kijelölt munkaterületükön. Ez azt jelenti, hogy tetőtől talpig legyenek ápoltak, minden nap fürödjenek meg, a fogaikat rendszeresen mossák, a kezeiket is mindig ápolják. Nincs annál visszataszítóbb, ha egy vendéglátós körme alatt fekete csíkok húzódnak, ami az jelezheti, hogy az étel, ital, amit az üzletben kap a vendég, sok kívánnivalót hagy maga után.

Itt jegyezzük meg, hogy az egészségtelenül hosszú körmök is – még ha ápoltak is – visszatetszést válthatnak ki a vendégből.

Mint az élet minden területén a mértékletességre, az arany középútra hívjuk fel a dolgozók figyelmét.

Elvárás, hogy az öltözetünk is tiszta, ápolt legyen – nem fontos a legutolsó divat szerint ruházkodni –, egy a lényeg, hogy a tisztaság és a gondozottság érzetét keltse.

A szakmai és egészségügyi előírások is meghatározzák, hogy a lábbeli más legyen a munkahelyen és más az utcán. A munkahelyen elengedhetetlen a zárt és csúszásmentes cipő. Ez legyen olyan, amely a balesetmentes munkavégzést lehetővé teszi. Az értékesítő térben a hölgyeknek megengedett az alacsonysarkú körömcipő, mely minden esetben fekete legyen, olyan, melyben a vendéglátós a teljes műszakot kényelmesen végig tudja dolgozni. Az igényes vendéglátós jellemzője, hogy a lábbelije mindig ki van bokszolva, a sarka nincs lejárva.

A női dolgozók ügyeljenek arra is, hogy az őszi és téli hónapokban használt nylonharisnya soha ne legyen felszaladva. Ha mégis előfordulna, a náluk mindig lévő tartalékból azonnal cseréljék le!

A mértéktatást javasoljuk a blúzok mélységének megválasztásában is. Vigyázzanak arra, hogy a vendég felé ne legyen túlzottan kihívó a dekoltázs!

Szólnunk kell még a hajviseletről is. Itt sem helyes a túl feltűnő festés és fazon. Törekedjünk színben is formában is az ízléses egyszerűségre!

Mielőtt a bútorzatot beállítjuk, a takarító személyzetnek, vagy ha a munkaadó úgy rendeli el, akkor a szálláshelyi vendéglátónak meg kell tisztítania a bútorokat, a padlót, a világítótesteket, a falon esetlegesen megtalálható képkereteket és mindent, amit por lephet el. Ezen kívül a munka megkezdése előtt közvetlenül jól ki kell szellőztetni.

Szinte minden műszakban a munkakezdés előtt ellenőrizni kell a helyiségek tisztaságát

A szálláshelyi vendéglátónak a terítés megkezdés előtt a következő előkészítő munkákat kell még tenni:

·         textíliákat le kell cserélni

·         a felszolgáláshoz szükséges eszközöket, pl. szervízkocsit, kisegítőasztalt meg kell takarítani, le kell tisztítani

·         az asztali patika, leltár edénykéit (só,- bors,- ecet,- olaj,- mustár,- ketchup,- cukortartók) meg kell tisztítani, fel kell tölteni

·         a leveses csészealjakat, a csészéket elő kell készíteni, elő kell melegíteni

·         az italos hűtőket fel kell tölteni a napi fogyásnak megfelelően

·         a poharakat (fehérboros poharakat, vörösboros poharakat, pezsgős poharakat, vizes poharakat, söröspoharakat, söröskorsókat, röviditalos poharakat) elő kell készíteni, el kell mosni, szárazra törölni, ha nincs mosogatógép

·         egyes munkahelyen az éttermi munka előkészítésének része a jég előkészítése, a pezsgő hűtéséhez

Az üzlet szokásainak megfelelően az alapterítéket az éttermi asztalokra, a terítés menetének megfélően szakszerűen fel kell helyezni

Bármely, az egyszerű terítéshez használatos tányér vagy evőeszköz típus bemutatása megfelelő.

A levesek felszolgálásakor annak függvényében, hogy levesestálból vagy erőleves csészéből történik a leves felszolgálása más – más terítéket és evőeszközt helyezünk fel az asztalra. Leveses tálba több személyrészére tálal a szakács, ilyenkor a vendégnek meleg leves esetén előmelegített nagytányért és nagy evőkanalat adunk.

Erőleveses csészében történő leves felszolgálásakor az alapteríték minden esetben egy nagy lapostányér és erre kerül felszolgáláskor a vendég jobb oldaláról állva a csészealjra helyezett levessel felöntött csésze. Az erőleveses csészében felszolgált levesek evőeszköze mindig consomes (erőleveses) kanál.

Gyakran előfordul, hogy a szakács a levest leves kiöntő csészébe tálalja. Ilyenkor a vendégnek előmelegített nagytányért adunk és nagy evőkanalat.

Különleges levesek pl.: homárleves, vagy eszenciák felszolgálásánál speciális csészébe tálalja a chef amihez mokkás vagy kávéskanállal kell teríteni.

A helyben fogyasztott reggeli azt jelenti, hogy a vendég a szállodai szobából az étterembe érve, helyben fogyasztja el a reggelijét. Ennek lebonyolítása történhet: svédasztalról, illetve klasszikus módon.

Svédasztalról történő reggeliztetés vagy rendezvények esetén alkalmazott svédasztal is nagyon praktikus, ésszerű, mert a vendég együtt látja az egész választékot és kedvére válogathat a kínálatból.

A svédasztala reggeliztetés estén célszerű felrakni: hűtött gyümölcssalátákat, hűtött gyümölcsleveket, hűtött kompótot, hűtött joghurtféleségeket, túrót és túrókészítményeket, gabonapelyheket, olajos magvakat, cukrot, tejszínt, sajtféléket, felvágottakat. Ezeket úgy célszerű elhelyezni a svédasztal egyik oldalán, hogy a felkínált ételek előtt közvetlenül legyenek megtalálhatóak a desszerttányérok, a poharak, a szalvéták, a csészék, a csészealjak, a kávéskanalak, a desszertkések, a desszertvillák és a desszertkanalak is.

Az asztal másik oldalán a meleg ételek találhatók, általában chafing-ban, mint például: virsli, debreceni páros, főtt kolbászok, tojásételek (tükörtojás, tojásrántotta, sült szalonna tojással, sült sonka tojással, híg tojás, lágy tojás, kemény tojás).

Itt is úgy helyezzük el az ételeket, hogy előtte az evőeszközökhöz és a tányérokhoz a vendég könnyen hozzáférjen.

A svédasztalon található még a különböző hús és töltelékáruk, a felvágottak, a méz, a lekvár, a kenyér és péksütemény, de napjainkban szokás gyümölcsöt, uzsonnasüteményeket és reggeli italokat (kávé, forró víz teafűvel, tej) is kínálni a vendégnek reggelire.

Az ebédet viszonylag korán fél tizenkettőtől szokták kezdeni és általában fél háromig tart. A déli országokban és keleten délután fél kettőkor, szieszta idején kezdődik. Magyarországon is a reggeli idő kitolódása miatt 13 óra körül fogyasztanak legtöbben ebédet.

Az ebéd Közép-Európában két illetve három fogásból áll.

Az első fogás a leves vagy hideg előétel. A főétel húsfélékből vagy tésztafélékből és köretből áll; a főétel gyakran készétel, ragus étel vagy olyan egytálétel, amihez salátát nem mindig kínálnak. Ilyenkor a terítés legegyszerűbb módja, hogy az alapterítéket, nagy lapostányért, nagykést, nagyvillát és nagykanalat, valamint szalvétát és vizespoharat teszünk fel a tanult módon. A ház szokásainak megfelelően a lapostányérba mélytányér is kerülhet, ha a levest leves kiöntő csészéből vagy levese tálból szolgáljuk fel.

A főételt svájci-amerikai felszolgálásnál a szakács arra a tányérra tálalja, amiről a vendég elfogyasztja. Ilyenkor a leves elfogyasztása után a vendéglátónak a lapostányérral együtt kell elvinnie a mélytányért vagy a kiürült erőleves csészét és aljat.

A harmadik fogás sajt, gyümölcs vagy desszert szokott lenni, amihez az evőeszközök a teríték fölé kerülnek. Az ehhez szükséges tányért a főétel elfogyasztása után tesszük fel az asztalra.

Szakmailag és számvitelileg akkor helyes egy ártájékoztató, ha tartalmazza:

· a termék, a cukrászsütemény pontos megnevezését

· az egység árat forintban és vagy euróban

· a kilónkénti egységárat /tortánál az egész torta árát/

-          bejárat

-          ablak

-          padló

-          asztalok

-          székek, padok

-          függönyök

-          képek

-          dekorációk

-          tükrök

-          szőnyegek

-          mosdók, WC-k

-          ha van ruhatár

Az asztalok beállítása után először az asztalterítő kerül felrakásra. Ezt követően az asztali letár majd a tányérok felrakása következik.

A tányérok felrakása után az ételsornak megfelelően kívülről befelé haladva az evőeszközök kerülnek felrakásra majd a poharak és a szalvéta következik.