Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.

Egyszeri hatás: ha ismétlődő hatások összegződnek, az általában nem baleset, hanem foglalkozási megbetegedés.

Külső hatás: tehát munkavédelmi szempontból nem baleset, ha a sérült szervezete okozza a bajt, például ha cukorbeteg elájul azért, mert nem tartja be az előírt étkezések időpontját.

Sérült akaratától függetlenül: öncsonkítás nem tartozik ide, de ha valaki megveri, az igen.

Sérülés, mérgezés okozása: ha nem történik meg, akkor veszélyeztetésről beszélünk.

A munkabaleset fogalma:

Az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.

A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.

A súlyos munkabaleset fogalma:

-          a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó

-          károsodását;

-          valamely érzékszerv (vagy érzékelőképesség) és a reprodukciós képesség elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását okozta;

-          orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást;

-          súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek);

-          beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott.

A munkahelyi baleseteknek különös jelentősége van. A baleset miatt a munkából kiesettek orvosi kezelése, munkaképességük helyreállítása sokszor nagy erőfeszítésekkel jár.

Nem beszélve a termeléskiesésről, és a betegségek miatt kifizetett táppénzről valamint a pénzben ki nem fejezhető és a balesetet szenvedett egyént ért megmaradó károsodásról.

A foglalkozási betegség:

A foglalkozási betegség olyan betegség, amely a biztosított főfoglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett. A foglalkozási betegségek körét a Kormány állapítja meg. A foglalkozási betegségek közé sorolhatók a különböző fertőzések, esetleg mérgezések, amelyek az élelmiszerekből kerülhetnek a dolgozó szervezetébe. Az áru kézi anyagmozgatásánál is felléphetnek foglalkozási betegségek, elsősorban a csontváz (elsősorban porckorongsérv) és az izomrendszer túlterhelése következtében. Éppen ezért normákat határoztak meg mindkét nem számára a maximum terhelésre: férfiak maximálisan 50 kg terhet maximálisan 90 méterre, a nők maximálisan 20 kg terhet maximálisan 60 méterre mozgathatnak.