Ahhoz, hogy a vendégek ellátása zavartalan legyen és a vendégek jól érezzék magukat, a szállodai vendéglátónak és minden vendéglátó-ipari dolgozónak meg kell győződni arról, hogy minden rendben van-e?

Ennek érdekében a szálláshelyi vendéglátónak műszakba álláskor információt kell gyűjtenie általában a következő munkaterületekről: műszakot átadó munkatársak, recepció, konyhafőnök, üzletvezető.

Munkába álláskor folyamatos munkarend esetén legegyszerűbben a munkatársainktól tudunk tájékozódni az üzleti forgalomról, az üzletben történt eseményekről. Ilyenkor át kell adni egymásnak a műszakot, ami azt jelenti, hogy elmondjuk azokat az információkat, ami a mi műszakban történt. Ritkán előfordul, hogy áthúzódó rendezvény van, ami az előző és az új műszak dolgozóit is érinti. Ezt a vendég nem érezheti meg, ezért mindent pontosan, gondosan és diszkréten kell elmondani a kollégáknak.

A recepcióstól kell megkérdezni, hogy az aktuális napon hány vendég szállt meg a szálláshelyen, hány fő ellátásához kell megteríteni például reggelire, ebédre vagy vacsorára.

Recepció

 

Azt is tudni kell, hogy hány vendég az, aki félpanziós, vagy teljes panziós ellátásban részesül vagy csak szálláshelyi szolgáltatást vett igénybe reggelivel vagy reggeli nélkül. Ezek az információk azért fontosak, mert a vendégszámnak, a létszámnak megfelelően kell előkészülni az értékesítési munkára. A délelőtti műszakban tudni kell, hogy hány vendég fog reggelizni, milyen ellátási csomag szerint fog étkezni és a konyhai dolgozóktól azt kell meg tudni, hogy aznap mi a reggeli tartalma. Napjainkban leggyakrabban svédasztalról fogyaszt a vendég. Az ezzel kapcsolatos ismereteket külön fejezetben tárgyaljuk. 

Nemcsak a kollégáktól és a recepcióstól, hanem a konyhafőnöktől, vagy a konyhán lévő, az adott műszakért felelős dolgozóktól is kell információt szerezni. Azt kell megtudakolni, hogy van-e arra a műszakra rendezvény felvéve, milyen időpontra, hány főre és mi az ételsor, amihez meg kell teríteni. Milyen leves lesz, mibe tálalja a szakács, tálba vagy leveses csészébe. Ha csontos, szálkás a leves, mint például az Újházy tyúkhúsleves vagy a Halászlé, akkor a pincérnek csonttányérról is gondoskodni kell. Mi lesz a főétel és mibe tálalja a szakács. Lesz-e desszert, sajt, gyümölcs. Ezek mind-mind fontos tudnivalók az előkészület és a terítés szempontjából.

 Tudni kell azt is, hogy van-e előfizetéses étkeztetés, ez hány főt jelent és mi a menü, amihez meg kell teríteni. Itt is tudni kell, hogy a levest tálba, csészébe vagy leves kiöntő csészébe tálalja-e a szakács. A főétel hogyan lesz tálalva és jár-e a menühöz saláta, desszert, gyümölcs vagy egyéb étel, amit a konyháról tálalnak, amit a konyháról adnak ki. Ilyenkor szokták megbeszélni azt is, hogy milyen egyéb, nem szokásos események, történések lesznek az adott műszakban.

A gyakorlatban a szálláshelyeken a vendéglátó üzlet vezetője, vagy egy megbízott felelős személy az, aki az adott műszak alatt felel a „ház” ügyeinek zavartalan működéséért. Természetesen vele is fel kell venni a kapcsolatot, meg kell kérdezni, hogy aznapra, arra a műszakra, amiben dolgozunk mi a rendkívüli feladat, a nem szokásos munka. Gyakori a vendéglátó vállalkozásoknál, hogy különtermeket bérbe adják tréningekre, megbeszélésekre, üzleti tárgyalásokra. Tájékozódni kell, hogy van-e ilyen típusú rendelés, mi az, amit be kell készíteni, milyen időpontra, milyen formában, milyen módon. Leggyakrabban egy egyszerű megbeszélésre is kávé, üdítő, ásványvíz, apró sós sütemények bekészítése gyakori. Tudni kell azt is, hogy szükséges-e hangosítás, projektor, laptop vagy egyéb felszerelések, amiben a rendezvény felvevője és a megrendelő vendég megegyeztek.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a szálláshelyi vendéglátónak mielőtt a munkába beáll dolgozni, informálódnia kell a műszakjában történő várható forgalomról. Ehhez a műszakot átadó kollégáitól, a recepciótól, a konyhától és a vezetőtől kell tájékoztatást kérnie. Ha a munka ideje lejárt, természetesen az őt követő műszak dolgozóinak is át kell, adjon a folyamatosság érdekében minden információt.