Újév az esztendő első napja.  A turizmus térhódításával egyre gyakoribb, hogy a vendégek a szilvesztert és az újévet nem az otthonukban, hanem vendéglátóhelyen ünneplik. Ilyenkor az étel a hagyományokhoz igazodik, miszerint nem szabad sem halat, sem szárnyast kínálni az étkezések során. A hal elúsztatja a szerencsét, a szárnyas pedig hátrafelé kaparja el. Szinte kötelező ilyenkor, hogy legyen az asztalon sertéshús, malachús, káposzta, mákos étel és sok lencse, mert a népszokás szerint a malac és a disznó kitúrja a földből a szerencsét, a káposzta leve sok bankót jósol, a kukorica és a lencse sok aranyat és gazdagságot ígér.

Farsang

A farsang ünnepe vízkereszttől hamvazószerdáig, azaz január 6-tól húsvét előtti 40-ig napig tart. Ilyenkor a böjt előtti időt evéssel, ivással kell tölteni. Az emberek mulatoznak, bálokba, lakodalmakba járnak, bőségesen étkeznek. Farsang idején kocsonyát szoktak készíteni, különböző sora jár és elmaradhatatlan étel a farsangi fánk, a túrófánk és a csőröge fánk. Az asztal és az üzlet díszítése vidám, mulatságos és színes, lampionok, és girlandok teszik dekoratívvá a teret.

Húsvét vasárnapja a keresztény egyházakban Krisztus feltámadásának ünnepe. Ez a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap. Ez változó ünnep, minden évben március 22 és április 25 közé esik. Az elnevezés onnan származik, hogy a hívők nagyböjt után ezen a napon kezdték meg a húsevést. Az ételfogyasztásra ideális hús a bárány, ami a keresztény egyház legrégebbi jelképe. Ez változatosan sokféle módon elkészíthető. Kínálható még a hideg, füstölt sonka, a túrós és tejszínes sütemények valamint a dióval és mákkal készült kalácsfélék is.
Terítésnél fehér, sárga, világoszöld színű abroszokat használjuk és tegyünk hangulatossá az asztalközépre helyezett húsvéti festett tojásokkal, nyuszikkal, báránykákkal is. Az asztalon lévő virágvázába tulipán, barka, jácint és nárcisz kerüljön.

Napjainkban a vendéglátásban újra divat Márton napját megünnepelni. Ez november 11-én van, amihez sok népi hagyomány kapcsolódik. A mezőgazdaságban erre az időre betakarították a terményt, megtörténtek az elszámolások és az újbor is a hordóba került.  A néphiedelem szerint „aki Márton napján libát nem eszik, egész évben éhezik”. Ezért ezen a napon libából, kacsából kínálnak számos ételt, hozzáillő körettel. A népi mondás azt is tartja, „aki Márton napján újbort nem iszik, egész évben szomjazik”. Ezért a libahúshoz szinte kötelező az újbort megkóstolni.

Karácsony

A keresztény egyházakban Jézus Krisztus születését ünnepeljük. A karácsony az öröm, a békesség, a család, és a szülőföld ünnepe is.  Napjainkban sokan töltik olyan szállodákban, olyan szálláshelyeken a napokat, ahol wellness szolgáltatások széles kínálata van. Elsősorban az üzleti szféra vendégei veszik igénybe ilyenkor ezeket a szolgáltatásokat. A vendéglátásban is követik a hagyományokat és a szokásokat, amikor szenteste rántott halat, pulykát, mákos-és diós bejglit kínálnak az üzletekben.  A mák és a dió a bőség jelképe, de szokás ilyenkor almát, datolyát, mazsolát és mézet is felhasználni az ételek készítéséhez. Az üzlet és az asztal díszítésében jelenjenek meg az ünnep jellegzetes színei, mint a fehér, a piros, az ezüst, a zöld, a rózsaszín, a lila és az arany is.

Szilveszter

Az esztendő utolsó napja, amikor vidáman, kötetlen formában búcsúztatjuk az óévet és várjuk reménykedve az újesztendőt. Szilveszter estéjén és éjszakáján szigorú előírások vannak érvényben az asztalra kerülő ételek vonatkozásában. Semmiképp nem kerülhet az asztalra hal és szárnyas, de még nyúl sem, mert azzal elfuthat a szerencse és a gazdagság. Kötelező a káposzta, a malachús, a kása, amely a gazdagságot és a szaporulatot jelképezi. A szilveszteri étkezés hosszan elnyújtható, és fontos, hogy ne terhelje meg hirtelen a gyomrot. Éjfélkor szokás olyan ételeket kínálni, mint a korhelyleves, sertés virsli. Az italok ajánlásánál ügyeljünk a mértéktartásra, és arra, hogy éjfélkor szinte mindenkinek kötelező az újévet koccintással köszönteni. Az üzletet ilyenkor is díszítsük vidám hangulatúra, konfetti, szerpentin, lampion, léggömb, lópatkós négylevelű lóhere, és szerencsepénz is kerüljön a dekorációba. A valláshoz és családhoz kapcsolódó rendezvényeken kívül a vendéglátásban gyakran kerül sor a következő rendezvényekre is.