Mit is jelent a vendéglátás egy „betanított szálláshelyi vendéglátó” számára? Sok mindent kell, jelentsen!

Kell, hogy jelentsen: tiszteletet, udvariasságot, jó modort, együttműködést a kollégákkal (napjainkban ez úgy fogalmazódik meg, hogy teamben, csapatban való gondolkodás és munkavégzés), a szakma magas szintű ismeretét, jó teherbírást, segítőkészséget. Kell, hogy jelentsen szorgalmat, műveltséget, szerénységet, toleranciát, jó számoló készséget, jó szervező készséget, egészséges ambíciót, becsületességet. Kell, hogy jelentsen figyelmességet, pontosságot, előzékenységet, önuralmat, tapintatot, illedelmességet, lelkiismeretességet, kreativitást, innovációt, jól ápoltságot, alázatot, elhivatottságot és még számtalan dolgot, amit azért teszünk, hogy a vendég is érezze jól magát és mi vendéglátók, mi munkavállalók is örömmel és szívesen végezzük napjaink tennivalóit!

Mindezen tulajdonságoknak és elvárásoknak lehetetlen megfelelni, de minden leendő vendéglátósnak törekedni kell arra, hogy minél több pozitív tulajdonságot sajátítson el mind szakmájában, mind a magánéletében.

Ezek után ismerkedjünk meg a vendéglátás fogalmával, feladatával, szerepével és jelentőségével.

A vendéglátás fogalmát sokan és sokszor próbálták már meghatározni, de maradéktalanul, mindenre kiterjedően senki nem tudta definiálni. Egyesek szerint minden vendéglátás, amit azért teszünk, hogy a vendég jól érezze magát. Ön mit csinál, ha vendégeket hív? És hogyan viselkedik, mit tesz, ha vendégnek hívják valahová? Igaz az, hogy a vendéglátás egyenlő a szíves látással?

Biztos sok teendője akad, ha vendégeket hív és biztosan igyekszik nagyon jól éreznie magát, ha vendégségbe megy. A szakmai alapismeretekből számos teendő megtanulható, számos ismeret elsajátítható, amit a vendéglátásban tenni szoktak.

 Álljon itt egy olyan fogalom meghatározás, amely néhány szakkönyvben hasonlóan van megfogalmazva:

„A vendéglátás összetett, komplex tevékenység, melynek kapcsán kül- és belföldi vendéget látunk el étellel, itallal, szállásukról gondoskodunk és kulturált szórakozási igényeit elégítjük ki.”

Ebben a fogalomban benne van mindazon feladatok felsorolása, amit tulajdonképpen a vendéglátósok cselekednek. Ételt, italt állítanak elő, sütnek, főznek és felszolgálnak, de a vendéget szálláshellyel is ellátják. Ha a vendég igényli és megfizeti, akkor szórakozási lehetőségről is gondoskodnak. Ilyen a zene, a műsor, a táncolási lehetőségek biztosítása, de akár egy biliárdasztal, egy darts vagy a játékgépek is szórakoztathatják a különböző igényű és kulturális színvonalú vendégeket.

A vendéglátó szó mellett gyakran szerepel az ipar szó is. Ez arra utal, hogy a vendéglátást nem néhány, hanem sok-sok vendégnek szervezzük, kereskedelmi jelleggel, ellenérték fejében. Ezért beszélünk szinte mindig vendéglátó iparról.

A vendéglátás helye az a sok-sok vendéglátó üzlet, étterem, vendéglő, kocsma, ételbár, borozó, csárda, kávéház, söröző és a többi üzlet, ahová a vendégek azért járnak, hogy mi vendéglátósok kielégítsük azokat az igényeiket, melyek az étel, az ital, a szállás és szórakoztatás különböző területére irányul. Az üzletek szakmai csoportosításáról később még olvashatnak.

Azért kell a betanított szálláshelyi vendéglátónak megismernie a szakma minden területét,  a vendéglátást és a szállást adó üzletek tevékenységeit is, hogy a munkáltatója bármelyik területre osztja is be , mindenhol helyt tudjon állni .

Természetesen ehhez nemcsak szakmai ismeretekre, hanem olyan emberi tulajdonságokra, képességekre és szorgalomra is szükség van, mint a pontosság, a becsületesség, a munkához való jó hozzáállás, a tolerancia, az udvariasság, a műveltség, a fegyelmezettség, rugalmasság, alkalmazkodó képesség, alázat, rátermettség és számos egyéb hajlam.

És ez sem ördöngős dolog, csak megint arra kell gondolni, hogy mi mit várnánk el, ha vendégségbe megyünk valahová.

Vendéglátás nemzetgazdasági szerepe

A betanított szálláshelyi vendéglátónak is tudnia kell, hogy a nemzetgazdaságban fontos szerepet tölt be a vendéglátás, hiszen az itt elköltött pénzmennyiség egy része – általános forgalmi adó formájában – növeli az állami költségvetés bevételét. Ezen kívül a vállalkozások iparűzési adót fizetnek a nettó bevételük törvény által meghatározott százalékában, ami helyi adóként a székhely szerint illetékes Önkormányzatnak a bevételét növeli.

A vendéglátásnak fontos gazdasági jelentősége még az is, hogy érvényesül a multiplikátor-hatás, ami azt jelenti, hogy szinte minden nemzetgazdasági ágra fejlesztően hat. Ha a vendéglátás fejlődik, gyarapszik az a többi nemzetgazdasági ágra is pozitív hatással van. De nem csak a fejlődés, a hanyatlása is begyűrűzik a nemzetgazdaság valamennyi területére is.

Gondoljunk bele abba, ha egy vendéglátós csak egy harminc négyzetméternyi üzlethelyiséggel, terasszal bővíti értékesítő terét, az munkát ad a tervezőnek, a kőművesnek, az ács-állványozónak, a burkolónak, a villany-, gáz- és vízszerelőnek, a festőnek, de ennek kapcsán jól járnak a fuvarozócégek, a közüzemi szolgáltatók és azok a vendéglátó-ipari dolgozók, akik majd itt fognak dolgozni. Jól jár a vendég is és nem utolsó sorban a tulajdonos, a befektető is.

Gazdasági jelentőségei között említhetjük a vendéglátásnak még azt is, hogy a nemzetgazdaság számra valutabevételt (bármely ország fizetőeszköze) jelent a külföldi turisták kiszolgálása kapcsán, és nem utolsó sorban munkahelyet teremt, munkalehetőséget biztosít jelenleg közel százezer munkavállalónak.

Főszezonban előfordul – más gazdasági szektorra gyakorolt hatás következtében – a foglalkoztatottak száma eléri a félmillió főt is.

A vendéglátás jelentősége a gazdasági életben még az is, hogy növeli az infrastruktúrát. Az infrastruktúrát háttériparnak nevezzük, amibe beletartozik például az úthálózat, a csatornázottság, az egészségügyi ellátás, az oktatás színvonala, a szolgáltatások színvonala is. Gondoljunk bele abba, hogy mi hová mennénk szívesebben, hol töltenénk el az egyre kevesebb idejű szabadságunkat? Egy fejletlen, alacsony színvonalú, műveletlen, idegen nyelveket nem beszélő, vagy inkább egy tiszta, rendezett, a szolgáltatások és ellátások magas színvonalával rendelkező helyén?

Erre mindenki tudja a helyes választ.

Számos szakkönyvben olvashatjuk Brillat Savarin híres francia gasztronómus és fiziológus örök érvényű igazságát:

„Meghívni valakit annyi, mint felelősséget vállalni vendégünk jólétéről mindaddig, míg fedelünk alatt marad.”

Erre a felelősségre – igazából csupa nagybetűvel- szeretnénk felhívni valamennyi vendéglátásban dolgozó szíves figyelmét! Ez azt jelenti, hogy a legcsekélyebb, legegyszerűbb munkát, illetve feladatot is teljes felelősséggel, hibátlanul szabad csak végezni! Ez nem egyszerű feladat! Csak mindig arra kell gondolni, ha a saját pénzünket költenénk el abban az üzletben, ahol mi dolgozunk, vajon mennyire lennénk megelégedve az ellátással, a szállodai szoba tisztaságával, a kapott étel adag nagyságával, a kiszolgálás színvonalával, az elmosott edény tisztaságával, az udvariassággal, a rendezvényszervezéssel.

A vendéglátás tevékenységei

A vendéglátás fogalma és jelentőségeinek megismerése után nézzük, meg, hogy milyen tevékenységeket ölel fel a vendéglátás.

Ha a vendéglátásról beszélünk nem szabad elfelejteni a vendéglátó-ipari munka felépítését, szerkezetét, a vendéglátás tevékenységét sem. Ennek vázlatos képét az alábbiakban szemléltetjük:

A szakmában a vendéglátó-ipari munkát két fő tevékenységre osztjuk. Az egyik az áruforgalmi tevékenység, a másik a szolgáltatás.

Természetesen ezek a tevékenységek szorosan összefüggnek egymással, de gazdaságilag két különböző jellegű vendéglátó-ipari munkát jelent.

Először a tipikus vendéglátó-ipari szolgáltatásokról olvashatunk, majd ezt követően fejtjük ki a vendéglátó-ipari tevékenységek munkafázisait.

Szolgáltatás

A szolgáltatások nyújtása szorosan kapcsolódik az áruforgalmi feladathoz, de gazdaságilag fontos különbség, hogy még az áruforgalmi tevékenység végzéséhez nyersanyagra, árura van szükség, addig a szolgáltatás nem jár nyersanyag felhasználással. A szolgáltatások biztosítása során a vendéglátósok nem használnak fel alapanyagokat, nyersanyagokat, nem kell hozzá sör, bor, élesztő. Ilyenkor azokat a kényelmi feltételeket szervezzük meg, amelyre a vendégnek igény van. A szolgáltatás tehát egy olyan tevékenység, amellyel a vendégek kényelmét, jó közérzetét biztosítjuk.

A szolgáltatások lehetnek kényelmi szolgáltatások, ide soroljuk a legnagyobb volumenű vendéglátó-ipari szolgáltatást, a szálláshely biztosítást. Lehetnek szórakoztató szolgáltatások, pl.: zene, műsor; és megkülönböztetünk még szerviz tevékenységet is, mint a mini-bár, azaz a szállodai szobába bekészített kisebb kiszerelésű szeszes italok, üdítők, apró sós harapnivalók, esetleg édességek. Szerviz tevékenység maga a felszolgálás is, aminek több módja ismert a szakmában. Úgy, mint angol, francia, svájci-amerikai és orosz felszolgálás Ezek mind-mind a vendég kényelmét, jó közérzetét szolgálják.

S most térjünk át a másik fő tevékenységre, a vendéglátás áruforgalmi tevékenységére.

Áruforgalmi tevékenység

Az áruforgalmi tevékenység azt jelenti, hogy a vendéglátós beszerzi az árut, amit a szakosított előkészítés után különböző hőtechnológiai eljárással fogyasztásra késztermékké alakít át.

Ezt követően a vendéglátó üzletek széles és színes üzlethálózatában eladja, értékesíti.

A betanított szálláshelyi vendéglátónak ismernie kell ennek az áruforgalmi tevékenységnek és a szolgáltatási tevékenységnek is a lényegét.  Tudni, ismerni kell azt, hogy hogyan kapcsolódnak az egyes munkafolyamatok egymáshoz, hogyan alkotnak teljes egészet.

Mint ahogyan az ábrából is kitűnik, az áruforgalmi tevékenység három, egymástól jól elhatárolódó szakaszra oszlik, úgy, mint:

• árubeszerzés
• vendéglátó-ipari termelés
• vendéglátó-ipari értékesítés.

A szakemberek szerint mindhárom tevékenység fontos, de legfontosabb mégis az értékesítés, mert hiába szerezzük be az árut, ha a raktárban tároljuk, és hiába főzünk levest, főzeléket, salátákat, húsételeket, sütünk desszerteket, ha nincs vendég, aki elfogyasztja és megfizeti a munkánk ellenértékét.